A szerencsejáték és a magyar törvények Amit tudnod kell
§ (1) Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek a felügyeleti tevékenysége során bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi információs egységet. § (1) bekezdésében meghatározott pénzforgalmi szolgáltatónál nyitott fizetési számlájára teljesítheti. (7) A Felügyelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem elősegítése céljából jogosult viszonossági alapon harmadik ország vele azonos hatáskörrel rendelkező felügyeletet ellátó szervével együttműködési megállapodást kötni.
Pontja szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek. (6) Az ügyfél-átvilágítási eljárás lefolytatását a szolgáltatónak visszaigazolhatóan és ellenőrizhetően dokumentálnia kell. A szerencsejáték mindig is különleges helyet foglalt el a magyar társadalomban, hiszen a hagyományos kártyajátékoktól a modern online kaszinókig sokféle formában szórakoztatja az embereket. De miként szabályozza a magyar jog ezeket a tevékenységeket?
- §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti eljárásrendet készíteni.
- § (1) A szolgáltató kockázatérzékenységi megközelítés alapján a Pmt.
- Amennyiben ez nem vezet eredményre, a szolgáltató ismételten elvégzi a Pmt.
- (5) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokból összeállított átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi.
- § (1b) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtására.
Pénzmosási törvény 2025 – változások
§ szerinti belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzésére is. § (1) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége gyakorlása során köteles a 28. §-ban meghatározott felügyeleti kockázatértékelés eredménye alapján eljárni és az e törvény szerinti felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz igazítani.
B) a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában a (3) bekezdés alapján elvégzett közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és nyilvántartja. A kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető feladatkörei ezen fejezetben kerültek részletezésre (63. és 64. pontok). A pénzmosás elleni törvény 2024. Január 1-től, valamint július 1-től több ponton változott, ami a vonatkozó szabályzat módosítását indokolja. A jogszabályoknak megfelelő belső szabályzat meglétét, annak tartalmát és a gyakorlattal kapcsolatos összhangját a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda (PEI) a hatósági ellenőrzései során vizsgálja.
A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatában határozza meg, hogy kit tekint ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfélnek. (9) Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.
§ (1) bekezdése szerinti, továbbá a kamarai jogtanácsos 73. § (1a) bekezdése szerinti tevékenysége tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak és kockázatértékelésnek minősül. C) az e törvény vagy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel, a prudenciális szabályozással és a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók felügyeletével kapcsolatos uniós jogszabályok megsértése miatt indított bírósági eljárások céljából. § (1) A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében szerzett információkat kizárólag arra a célra használhatja fel, amire az információt a megkeresésben előzetesen kérte és kapta, vagy amelyre a külföldi pénzügyi információs egység tájékoztatásában az információt átadta.
§ figyelembevételével – meghatározott helyettes adja meg. (2) A kockázatérzékenységi megközelítés alapján az üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez szükséges jóváhagyás megadása vagy megtagadása előtt a kijelölt felelős vezető döntése esetén konzultáció keretében kikéri a megfelelési vezető véleményét. (3) Ha a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzését a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. Évi XXXIV. Törvény 29/H. (2) A pénzügyi információs egység a 46.
Az útmutatók segítséget nyújtanak a kötelezett szolgáltatók törvény szerinti kötelezettségeinek teljesítésében, tájékoztatást adva arról, hogy általánosságban, illetve összetett tulajdonosi struktúrák esetén miként határozható meg a tényleges tulajdonos. § (1) Az ügyfél-átvilágítást végző szolgáltató megbizonyosodik arról, hogy az ügyfél-átvilágításhoz használt, a Pmt. Pontja szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány alkalmas az e § szerinti ügyfél-átvilágítás elvégzésének keretén belül a személyazonosságot igazoló ellenőrzésre. A szolgáltató köteles megvizsgálni, hogy a Pmt.
(4) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. B) bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre. Az előzőekkel összefüggésben, új követelmény a törvényben a kijelölt felelős vezetővel szembeni összeférhetetlenség előírása is. Mivel a Pmt. Nem határozza meg, hogy mely körülmények teremtenek összeférhetetlenséget, célszerű jogászt is bevonni e rendelkezés értelmezésébe a belső szabályzat frissítése vagy összeállítása során.
§-a szerinti bejelentési kötelezettség esetleges felmerülését és szükség esetén köteles a bejelentést megtenni. Az üzleti kapcsolat létesítésének megtagadása, valamint az üzleti kapcsolat megszüntetése nem mentesíti a szolgáltatót a bejelentési kötelezettség teljesítése alól. Hatálya alá tartozó szolgáltatók kötelesek az ügyfél-átvilágítási kötelezettség keretében az ügyfelek tényleges tulajdonosi struktúrájának feltérképezésére és ellenőrzésére. A szolgáltatóknak a tényleges tulajdonos azonosítása során a Pmt. Tényleges tulajdonosra vonatkozó definíciója valamennyi pontjának való megfelelést szükséges vizsgálniuk.
Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően haladéktalanul törölni. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval létesített levelező kapcsolatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. C) az üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban végrehajtani. B) az üzleti kapcsolat 11.
A módosítás által világosabbá válik, mikor tartozik egy külföldi szolgáltató tevékenysége a törvény hatálya alá. Módosítással a jogalkotó egyértelművé kívánja tenni, hogy a szolgáltató az ügyfél-kapcsolat létesítésével kapcsolatos döntést nem szervezheti ki. Az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésének kiszervezése (így pl. az adatgyűjtés, -ellenőrzés és -elemzés) a továbbiakban is lehetővé válik, viszont az ügyfél-kapcsolat létesítésével kapcsolatban meghozandó végső döntés az ügyféllel üzleti vagy ügyleti kapcsolatba lépő szolgáltató felelőssége. Fontos módosítások történtek a Pmt. Hatálya kapcsán.
- Törvény 29/H.
- § (1) A szolgáltató az 56.
- § A szolgáltató az MNB felhívására bizonyítja, hogy az ügylet monitoringját szolgáló szűrőrendszere hatékony és megfelelő.
- A Szolgáltatókat leginkább érintő változás az, hogy mostantól rendelkezniük kell olyan rendszerrel, amivel képesek annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél kiemelt közszereplő, annak közeli hozzátartozója, vagy vele közeli kapcsolatban álló személy-e.
A kártyatermet, játékkaszinót működtető szolgáltató a videofelvételeket a rögzítéstől számított 45 napig köteles megőrizni, ezt a határidőt az érintett szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése alapján a felügyeleti szerv eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani. (6) A Felügyelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem elősegítése céljából önállóan nemzetközi információcserét és együttműködést folytat az Európai Unió más tagállamain belül a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók felügyeletét ellátó szervekkel, beleértve az Európai Központi Bankot is. E nemzetközi együttműködés keretében a Felügyelet saját hatáskörének keretein belül a megkereső felügyeletet ellátó szerv nevében vizsgálatot indít, és a vizsgálat során megszerzett információkat a megkereső hatóságnak az (1)–(5) bekezdésben meghatározott feltételekkel átadja.
- § (2) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás adatait, a további fizetési műveletre vonatkozó adatokat, valamint az ezeket alátámasztó dokumentumokat tartalmazza.
- (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott ügylet felfüggesztését az ügyfél által igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügylet felfüggesztésével is teljesítheti.
- Előbbi a jelenlegi Pmt.
- (2) Amennyiben az ügylet (1) bekezdés szerinti nem teljesítése nem lehetséges, vagy a bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését veszélyeztetné, a szolgáltató nevében a kijelölt személy az ügylet végrehajtása után továbbítja a 31.
- A vonatkozó szabályokat nem módosította a jogalkotó, de bevezetett egy új esetet – a bejelentéshez kapcsolódóan –, amely az üzleti kapcsolat azonnali hatályú megszüntetését vonhatja maga után.
Korábbi pénzmosás elleni szabályzatok, előző verziók
§-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti kockázatértékelést készíteni. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató jogosult kockázatérzékenységi megközelítés alapján meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e az (1)–(3) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket. (2) A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az (1) bekezdésben meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi, közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egység részére. (3) A (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében a központi kapcsolattartó pont felel a 30. § szerinti bejelentés és a 42.
.jpeg)
Virtuális fizetőeszköz szolgáltatók
§ (1)–(3) bekezdésétől eltérően az ott meghatározott adatokat, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, legfeljebb az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított tíz évig köteles megőrizni. § (1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles – a szolgáltató által meghatározott módon – személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Az MNB – Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017.
§-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján – a szolgáltató jellegével és méretével arányosan – felügyeleti eljárásrendet készíteni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti kockázatértékelés elkészítéséhez az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés eredményét. Ez a rendelkezés szigorúbb kötelezettségeket fogalmaz meg a módosításnak köszönhetően.
A szolgáltató vezető testülete a külső ellenőr ellenőrzési jelentését testületi ülésén megvitatja, amely során a külső ellenőr meghívottként jelen lehet. (2) A szolgáltató az MNB felhívására a felhívásban szereplő szempontok értékelése érdekében külső ellenőrzési vizsgálatot rendel el. (3) A szolgáltató a (2) bekezdés alapján végzett értékelő-elemző munka eredményességét és a szűrőrendszerének hatékony működését kockázati alapon, a működési modellje figyelembevételével a szolgáltató valamennyi védelmi vonalának bevonásával, rendszeresen ellenőrzi. § (1) A szolgáltató a belső ellenőrző és információs rendszer részeként névtelenséget biztosító visszaélésbejelentési rendszert működtet. (5) A kiszűrt ügyfél, illetve ügylet elemzésének és értékelésének folyamatát, valamint ezek ellenőrzését a szolgáltató úgy dokumentálja, hogy a szolgáltató által végrehajtott intézkedés eredménye és az az alapján hozott döntés utólag rekonstruálható legyen. § A szolgáltató az MNB felhívására bizonyítja, hogy az ügylet monitoringját szolgáló szűrőrendszere hatékony és megfelelő.
Fejezetében fel kell tüntetni a kijelölt személy adatait. Emellett szükséges megjelölni a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető nevét és beosztását is. Ezeket a feladatköröket ugyanaz a személy is betöltheti, de minden esetben nevesíteni kell a szabályzatban. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek az e törvény szerinti kötelezettségeik teljesítése során tudomásukra jutó szakmai titkot csak összefoglaló vagy összesített formában fedhetik fel olyan módon, amelyből az egyes hitelintézeteket és pénzügyi szolgáltatókat nem lehet azonosítani.
Viszont a Pmt. 65.§ (4) bekezdése szerint, a szolgáltató a jogszabályban, vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani. Ha a csoport anyavállalatának székhelye stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban található, a szolgáltató ezt akkor is figyelembe veszi kockázatértékelésében, ha a csoportszintű kockázatértékelés nem tesz említést róla. (2) A szolgáltató a megerősített eljárásnak az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli egyéb eseteit a belső kockázatértékelésében rögzíti. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt esetben a nyilvántartásában visszakereshető módon rögzíti annak okát, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosaként miért az ügyfél által megnevezett vezető tisztségviselőt rögzítette. (2) A szolgáltató a tényleges tulajdonos kilétének megállapítása érdekében alkalmazott módszert belső szabályzatában rögzíti.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is teljesíthető. (4) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban vagy a belső rendjében – ideértve a 27. § szerinti belső kockázatértékelését is – bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és azt szükség esetén módosítani. (3) Ha a harmadik ország jogi szabályozása – így különösen a titokvédelemre, adatvédelemre és az adatszolgáltatás https://bolyhoska.hu/ teljesítésére vonatkozó szabályozása – nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a minisztert a felügyeletet ellátó szerv útján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltató az ügyfél erre irányuló döntése esetén is megtagadhatja az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek általa üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő végrehajtását, amennyiben ilyen eszközt nem alkalmaz, vagy az ügyfél a 16. § (1) bekezdés a) vagy f) pontjának hatálya alá tartozik, vagy amennyiben az ügyfél vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott, a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről rendelkező rendeletben meghatározott magasabb kockázatra vonatkozó ügyfélkockázati vagy földrajzi kockázati tényező merül fel. § (1) Ha az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a Pmt. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített eljárás eredményének megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges, az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén az auditált elektronikus hírközlő eszköznek a 11.